Eladó lakás, ingatlan Kiss - Bau
Projektek:
Gyömrő liget lakópark
Telki lakópark, a magánkórház mellett
Cegléd Társasház
MCOnet Magyarország Kft.
Hírek
Hitelügyintézés
E-mail
Fórum
Műszaki tartalom
Építkezés menete
Települések
Látványvideó
Belső kialakítás
Lakberendezés
Leköthető lakások
Linkajánló
Információk
Archívum
Kőhíd - Gyömrő nevezetességei
A Kőhíd esetében messzebbre kell visszatekintetünk a történelemben. A Római Birodalom hidat veretett a Dunán, s amikor hallgattak a fegyverek, folyt a cserekereskedelem a nomádokkal. A legenda úgy tartja, hogy a Kőhidat is római őrtorony őrizte, s alapjait több mint 60 éve meg is találták.
Római korra emlékeztető leletek is előkerültek. Ekkor alakulhatott ki a később az Alföld felé induló út, amelyet a középkori térképek Pesti útnak is jelölnek. Az idők során fontos szerepet töltött be a híd. Ennek az alábbiak is bizonyosságot adnak. Amióta az emberiség felfedezte a sót, fontos szerepet játszik életében az étkezés terén, valamint az élelmiszer tartósításában egyaránt. Ennek a természeti kincsnek a jelentősége kezdetben a cserekereskedelemben mutatkozott meg. Az erdélyi sót már a rómaiak is bányászták, és a kitermelés után a birodalom belsejébe szállították.
A só szállítása vízen tutajok segítségével, illetve az utakon szekerek segítségével történt. A tutajozás, azaz a só vízen szállítása nem mindenhol volt lehetséges. Ilyen esetben a só szállítását úgy oldották meg, hogy a parton felépített sóházakban a sót elhelyezték, majd onnan kereskedelmi utakon továbbszállították.Az oklevelek környékünkön 2 kereskedelmi útról tesznek említést. Az egyik a Tápióság - Süly - Sáp - Oszlár - Mende irányába haladó, a másik jelentős útvonalat még ma is "Só út"-nak nevezik. Egyes szakaszai földútként még ma is járhatók. Gyömrő vel kapcsolatban az oklevelek 1361-ben tesznek először említést a kereskedelmi út kapcsán.A Pest-Szolnok kereskedelmi útvonal gazdasági szempontból igen fontos szerepet töltött be. A Tiszán Szolnokig leúsztatott só innen folytatta útját Pestre, majd tovább nyugat felé.Az út nyomvonalának kialakításában feltűnő, hogy Pesttől Tápióbicskéig mindössze két lakott helyet érintett. Az egyik Gyömrő volt, a másik Zsiger, amely a török hódoltság végére vált pusztává. Zsigerpusztán van az ún. Török híd, amelyen a fontos kereskedelmi út haladt. Ez az út Gyömrő főutcájának meghosszabbításaként, Gombát megkerülve, Tápióbicske főutcájaként folytatódott, amikor még ez volt a Budapest-Szolnok főútvonal. Tápióbicskén elágazott Gödöllő felé, majd Tápiószentmárton érintésével ért el Tápiószeléig. Innen 4 irányban futott tovább. Északnak Jászberény felé, délnek Cegléd illetve Abony irányába, a negyedik pedig Szolnoknak.A XVIII. században kiépített utakról jóformán nem beszélhetünk, hiszen hosszuk összesen 770 km volt. Az utak szélessége szántóföldek között 28- 36 láb (8,8 - 11,3 m); kialakításuk enyhén domború, két oldalt árkolt volt. Föld, illetve föld és kő keverékéből készültek. Annak ellenére, hogy rendelet írta elő, hogy az utakat két szekér szélességben kell megépíteni és jó karban tartani, a tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején járhatatlanok voltak.Az út nyomvonalának megválasztása nemcsak a terepviszonyok megítélése szempontjából, hanem a nagyobb patakokon való átkelés helyének kiválasztása miatt is fontos volt. a kisebb patakok keskeny medrén való átjutást fahidakkal is meg tudták oldani, de a széles, mély meder átívelése kőhíd építését igényelte.
A Szolnokról Pestre tartó út vonalának kialakításánál amennyire lehetett, kerülték a vízjárta helyeket. Így Tápiószeléig mindössze öt apró patakon kellett átkelni, melyek között volt 2 öreg kőhíd. Zsigerpusztán a Gombai patakon, és Gyömrőn a Halas-patakon.A gyömrői híd építéséről kevés adat maradt fenn. A patak, amin átível, most keskeny medrű, kis vízhozamú. Kőhíd építésének szükségességére adhat némi magyarázatot Marsigli 1726-ban a Dunáról írt háromkötetes munkája. Ebben a folyót 18 szakaszra osztotta. Az ötödik szakaszról a következőket írja: ". egy vízdúsnak jelzett folyó Gyömrő felől közeleg, és a mai Soroksár alatt ömlik a Dunába." Szurcsova voda névvel jelzi. "Ma gyömrői víznek ösmerjük, s voltaképpen már csak medrének nyomai maradtak fenn." A leírás alapján feltételezhetjük, hogy a honfoglalást követő századokban ennek a területnek a vízbősége igen jelentős volt, és szükségessé tette a gyömrői Kőhíd megépítését. Ennek megerősítéseként szolgál az az 1734-ből származó - a gyömrői református egyház törzskönyvében olvasható - feljegyzés, mely szerint a gyömrőiek is foglalkoztak só-szállítással.A híd szélessége kb. 8 m, a medret átívelő hosszúsága 7 m. Két oldalt kiszélesített feljáratokat építettek. Járófelülete az út szintjétől kissé kiemelkedik. A híd faragott kőből épült, későbbi időkben vakolva, a szegély, valamint a tám részek betonozva lettek.A hídon áthaladó Gyömrőt átszelő utat Balla Antal 1793-ban megrajzolt térképen "Via Commercialis"-nak, azaz kereskedelmi útnak tüntette fel. A Tápió mentén Tápiógyörgyétől Zsigerpusztáig ez az út még ma is fellelhető. Szakaszait ma dűlőként, és "Só út"-nak emlegetik. 1847-ben, amikor megépült a Pest-Szolnok vasútvonal, a "Só út" elveszítette jelentőségét. Egyes részeit a későbbiekben kiépített szilárd burkolatú útként felhasználták, további részeit földútként vették igénybe.Összességében elmondhatjuk, hogy a XIX. század végéig ez volt az a kapocs, amely összekötötte Gyömrőt a fővárossal és általa szinte az egész ország vérkeringésébe bekerült. Továbbá biztosította a település számára a fejlődés kiváló lehetőségét.A Kőhíd és közvetlen környéke a tengerszint feletti 137 m magasságával egyben Gyömrő legalacsonyabb pontja.
s mi a legrövidebb időn belül válaszolunk. Értékesítők:
Furián Ferenc Tel: (70) 450-3004
Botos Krisztina Tel: (70) 450-3023 Üdvözlettel: Kiss Zoltán Cégtulajdonos
További projektjeink:
Ha lenne valami hozzászólása az oldalhoz, kérem Regisztráljon és látogassa meg Fórumunkat!
Ha szeretne több információt megtudni, Nézze meg kezdőlapunkat Kiss-bau Online, vagy látogassa meg flash verziónkat Kiss-bau Flash.
Kőhíd
A só szállítása vízen tutajok segítségével, illetve az utakon szekerek segítségével történt. A tutajozás, azaz a só vízen szállítása nem mindenhol volt lehetséges. Ilyen esetben a só szállítását úgy oldották meg, hogy a parton felépített sóházakban a sót elhelyezték, majd onnan kereskedelmi utakon továbbszállították.Az oklevelek környékünkön 2 kereskedelmi útról tesznek említést. Az egyik a Tápióság - Süly - Sáp - Oszlár - Mende irányába haladó, a másik jelentős útvonalat még ma is "Só út"-nak nevezik. Egyes szakaszai földútként még ma is járhatók. Gyömrő vel kapcsolatban az oklevelek 1361-ben tesznek először említést a kereskedelmi út kapcsán.A Pest-Szolnok kereskedelmi útvonal gazdasági szempontból igen fontos szerepet töltött be. A Tiszán Szolnokig leúsztatott só innen folytatta útját Pestre, majd tovább nyugat felé.Az út nyomvonalának kialakításában feltűnő, hogy Pesttől Tápióbicskéig mindössze két lakott helyet érintett. Az egyik Gyömrő volt, a másik Zsiger, amely a török hódoltság végére vált pusztává. Zsigerpusztán van az ún. Török híd, amelyen a fontos kereskedelmi út haladt. Ez az út Gyömrő főutcájának meghosszabbításaként, Gombát megkerülve, Tápióbicske főutcájaként folytatódott, amikor még ez volt a Budapest-Szolnok főútvonal. Tápióbicskén elágazott Gödöllő felé, majd Tápiószentmárton érintésével ért el Tápiószeléig. Innen 4 irányban futott tovább. Északnak Jászberény felé, délnek Cegléd illetve Abony irányába, a negyedik pedig Szolnoknak.A XVIII. században kiépített utakról jóformán nem beszélhetünk, hiszen hosszuk összesen 770 km volt. Az utak szélessége szántóföldek között 28- 36 láb (8,8 - 11,3 m); kialakításuk enyhén domború, két oldalt árkolt volt. Föld, illetve föld és kő keverékéből készültek. Annak ellenére, hogy rendelet írta elő, hogy az utakat két szekér szélességben kell megépíteni és jó karban tartani, a tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején járhatatlanok voltak.Az út nyomvonalának megválasztása nemcsak a terepviszonyok megítélése szempontjából, hanem a nagyobb patakokon való átkelés helyének kiválasztása miatt is fontos volt. a kisebb patakok keskeny medrén való átjutást fahidakkal is meg tudták oldani, de a széles, mély meder átívelése kőhíd építését igényelte.
Kőhíd
A Szolnokról Pestre tartó út vonalának kialakításánál amennyire lehetett, kerülték a vízjárta helyeket. Így Tápiószeléig mindössze öt apró patakon kellett átkelni, melyek között volt 2 öreg kőhíd. Zsigerpusztán a Gombai patakon, és Gyömrőn a Halas-patakon.A gyömrői híd építéséről kevés adat maradt fenn. A patak, amin átível, most keskeny medrű, kis vízhozamú. Kőhíd építésének szükségességére adhat némi magyarázatot Marsigli 1726-ban a Dunáról írt háromkötetes munkája. Ebben a folyót 18 szakaszra osztotta. Az ötödik szakaszról a következőket írja: ". egy vízdúsnak jelzett folyó Gyömrő felől közeleg, és a mai Soroksár alatt ömlik a Dunába." Szurcsova voda névvel jelzi. "Ma gyömrői víznek ösmerjük, s voltaképpen már csak medrének nyomai maradtak fenn." A leírás alapján feltételezhetjük, hogy a honfoglalást követő századokban ennek a területnek a vízbősége igen jelentős volt, és szükségessé tette a gyömrői Kőhíd megépítését. Ennek megerősítéseként szolgál az az 1734-ből származó - a gyömrői református egyház törzskönyvében olvasható - feljegyzés, mely szerint a gyömrőiek is foglalkoztak só-szállítással.A híd szélessége kb. 8 m, a medret átívelő hosszúsága 7 m. Két oldalt kiszélesített feljáratokat építettek. Járófelülete az út szintjétől kissé kiemelkedik. A híd faragott kőből épült, későbbi időkben vakolva, a szegély, valamint a tám részek betonozva lettek.A hídon áthaladó Gyömrőt átszelő utat Balla Antal 1793-ban megrajzolt térképen "Via Commercialis"-nak, azaz kereskedelmi útnak tüntette fel. A Tápió mentén Tápiógyörgyétől Zsigerpusztáig ez az út még ma is fellelhető. Szakaszait ma dűlőként, és "Só út"-nak emlegetik. 1847-ben, amikor megépült a Pest-Szolnok vasútvonal, a "Só út" elveszítette jelentőségét. Egyes részeit a későbbiekben kiépített szilárd burkolatú útként felhasználták, további részeit földútként vették igénybe.Összességében elmondhatjuk, hogy a XIX. század végéig ez volt az a kapocs, amely összekötötte Gyömrőt a fővárossal és általa szinte az egész ország vérkeringésébe bekerült. Továbbá biztosította a település számára a fejlődés kiváló lehetőségét.A Kőhíd és közvetlen környéke a tengerszint feletti 137 m magasságával egyben Gyömrő legalacsonyabb pontja.
Gyömrő lakópark Kft - Kiss-Bau 2000 Kft közös projektje:
Gyömrő Liget lakópark - 100 %-os készenlét....
Nézze meg a képeinket a Társasházakról...
Kiss - Bau 2000 Kft. Kérését, véleményét küldje meg nekünk e-mailen,s mi a legrövidebb időn belül válaszolunk. Értékesítők:
Furián Ferenc Tel: (70) 450-3004
Botos Krisztina Tel: (70) 450-3023 Üdvözlettel: Kiss Zoltán Cégtulajdonos
További projektjeink:
 Gyömrő liget lakópark 4 lakásos társasházi lakások |
 Telki lakópark Exkluzív társasházak, 3 ütem Telki szívében. |
 Cegléd társasház 28 lakásos társasházi lakások eladók. |
 Érd társasház 20 lakásos társasház, eladó Érdi lakások |
Ha lenne valami hozzászólása az oldalhoz, kérem Regisztráljon és látogassa meg Fórumunkat!
Ha szeretne több információt megtudni, Nézze meg kezdőlapunkat Kiss-bau Online, vagy látogassa meg flash verziónkat Kiss-bau Flash.
Információ:
Beruházó & Kivitelező
2030 Érd, Otelló utca 2.
2030 Érd, Sárd utca 32.
Telefon: 70-450-3023 Fax: 23-374-273
E-mail: kissbau@mconet.biz